Andaházi Szeghy Lajos: Szarkák
A SZARKÁK
1.
Nem nőnek az égig, árok partján végig
a
jegenyék nyújtóznak
Zizeg a sok levél, ahogy fújja a szél
az ágak hajladoznak
Fenn a fa tetején, némelyik jegenyén
a szarkák kapaszkodnak
2.
Úgy néz ki, hogy várnak, talán helyben járnak,
vagy ismét
unatkoznak
Néha lerepülnek, földre települnek
az ebédre
sorolnak
Fák alatt a fűben elég a mag bőven
és mégis
marakodnak
3.
Közülük némelyik csendesen megbújik
aztán nem mutatkoznak
Motor hangja berreg néhány szarka cserreg
felelnek a társaknak
Szél veri a fákat, mozognak az ágak
közben folyton
ringanak
4.
Átmegy néhány szarka szomszédos fasorba
valamit tán találnak
látni, hogy sok szarka farka igen tarka
vehetjük ezt
divatnak
Azt tartja egy mondás, úgy tudja a kondás
vélhetjük is
igaznak
5.
Nem mindegyik szarka farka lehet tarka
ha hiszünk a
mondásnak
Csak a tarka szarka, farka lehet tarka
fogadjuk el
biztosnak
Mondásokra tesznek, szarkák inkább esznek
másra nem is
gondolnak