Bernhardt Veronika: Kimondott kimondhatatlan
2021.05.21
eltöredezett
a rozsdaszín
botlik és megbicsaklik a jó
lám szökken de megrokkan a rím
nekünk valahogy átok a szó
kurtán kúszó gondolatokban
ingovánnyá idomult időnk
füstté válok fojtogatottan
töri lábam a közös cipőnk
máshol vajon mások lehetnénk
szárnyalóan ékes önmagunk
elszakítva egymást keresnénk
míg együtt halunk és porladunk