Halász Zoltán: Végtelen szerelem
2021.09.09
Hogy írjam le azt az érzést,
Mit más sohasem érezhet?
A világon ily rezdülést
Csak két szerelmes dédelget.
Az egyik Ő, a másik én.
Az érzésből több nem lehet,
Mi ketten e Föld kerekén,
Mi vagyunk mindenekfelett!
Tüzes szívem elszabadult,
Lázas testemből kitörve
Vad szíveddel összesimult,
Ott rabul ejtve, kikötve.
Szíved ormán ülve nézem,
Tárul lelked óceánja!
A végtelen ölelésem
Legyen az, mi körbejárja.
S már ráncos kezem is tudja,
Egyszer minden bealkonyul.
Ölellek, hogy szemünk csukva,
És testünk egymásra borul...
A világ akkor háttérbe szorul.